Hiperaktivitás jelei

A hiperaktivitás jelei a folyamatos nyüzsgésből és figyelmetlenségből, nyughatatlanságból nagy általánosságban megállapítható.

Ezek a kis lurkók "izegnek-mozognak", többnyire fegyelmezetlenek, impulzívak. Sokat baleseteznek, mert nem figyelnek apró szélekre, küszöbökre,ezekben megbotlanak, esnek. Mivel figyelmüket nehezebben fókuszálják a mozgásminták ismétlése sem lesz olyan sikeres. Az eltéréseket nem érzékelik, ezért nincs hibajavítás, begyakorlás. Persze ezekre a dolgokra Nekik „ nincs is elég idejük”! Így aztán fejletlenebb a mozgáskoordinációjuk és ebből is fakad a több baleset. Impulzívak, beleszólnak mások mondandójába,nem tudnak várni, sokat beszélnek. A szociális normákat képtelenek betartani, mások szavába vágnak, beszédtempójuk gyors, sokszor túl hangosak, összességében nehezen kezelhetőek. A közösségekbe beilleszkedésük nehézkes, sokszor sikertelen. A hiperaktivitás tünetei már óvodáskorban is megfigyelhetőek. Az iskola támasztotta követelményeknek gyakran képtelenek megfelelni, mivel itt már nagyon sok elvárás van a gyermekeinkkel szemben. Ha nem tud megülni a popsiján és a tanár nénire figyelni, akkor nemcsak lemarad az anyagról, hanem még megrovásban is részesítik. Magatartási, beilleszkedési problémáik miatt a közösségek perifériáira kerülnek, vagy kirekesztik őket. Ez pedig önértékelési problémákhoz vezethet, mely végül öngerjesztő folyamatként tovább rontja a tüneteket. Gyakran van dühkitörésük, mivel érzelmileg labilisabbak, könnyen kibillennek lelki egyensúlyukból.