Rólam

Kárpátiné Löki Márta vagyok , a Szivárvány peca társasjáték megálmodója, Ayres terapeuta, TSMT terapeuta, gyógytestnevelő és testnevelő tanár.

27 éves mozgásterápiás- fejlesztő pedagógiai tapasztalat alapján született meg ez  a  sokoldalúan fejlesztő társasjáték, , melynek a mozgásos része  teljes mértékben az én ötletem volt. A  kockákkal való szabályrendszer kidolgozásában pedig egy  fejlesztő pedagógus  óvónő, Czéh Márta segített. Így  együttesen vagyunk egy formatervezési mintaoltalom tulajdonosai. 2013.01.02.

Ebben az időszakban már kiderült, hogy ahhoz, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön  a társasjáték, további fejlesztésekre van szükség, amihez jelentős tőkebefektetés kellene.

2016-ban próbálkoztunk egy pályázat útján a kellő összeget megnyerni, de sajnos nem sikerült. Úgy döntöttem, hogy jelentős eddigi anyagi befektetéseimet nem hagyom elveszni ( pályázathoz KFT-t kellett alapítani) így férjemmel hitel felvétellel a szükséges pénzösszeget megszereztük.

A társasjáték továbbfejlesztése megtörtént: a kockák élelmiszerbiztonsági anyagból fröccsöntve lettek ( fröccsöntő szerszám 1.648.000Ft) a játék bővült egy plusz kockával a figyelemzavaros gyermekek hatékonyabb koncentrációjának " edzése" érdekében. A gyermekek kezét a mágnessel való érintkezés elkerülése érdekében egy műanyag lappal védtük ( szerszám 541.000Ft) A kereskedelmi forgalomhoz zsugorfóliázó gépre is volt szükség ( 524.000 Ft).Csak a jelentősebb befektetéseket soroltam itt fel, melyekben már a formatervezési mintaoltalom másik 50%-os tulajdonosa nem kívánt részt venni.

Célom a társasjáték megalkotásával az volt, hogy azoknak a gyermekeknek illetve szüleinek is tudjak segíteni, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak eljutni terápiás kezelésekre, foglalkozásokra. Talán azért mert nincs tudomásuk arról, hogy ilyen terápia is létezik, vagy azért, mert nem gondolják, hogy mennyire hatékony lehet.  Így csupán azzal, hogy a társasjátékot megvásárolják és otthonukban elkezdik a „játékot” , minden egyes mozgásformát végig vesznek és kipróbálnak, hasonló színvonalú szolgáltatást tudjak nyújtani, mint a hozzám személyesen forduló esetekben.

Tanulmányaimat a Testnevelési Egyetemen végeztem, ahol középiskolai testnevelő, gyógytestnevelő diplomát szereztem. 2 évig testnevelő és gyógytestnevelőként dolgoztam Budapesten, majd Dunakeszin, később gyógytestnevelőként Nyíregyházán. A leghosszabb ideig a Nevelési Tanácsadóban Fóton,majd Veresegyházán. . Ez alatt az évek alatt végeztem el a DSZIT és a TSMT terápiákat. ( 2000,2005,2009)

Megtapasztaltam, hogy a tartási rendellenességgel vagy már kialakult gerincferdüléssel vagy egyéb testi deformitással élő gyermekek milyen sokszor szorongó, érzéseiket elfojtó emberkék. Ez indított arra, hogy egy pszichológiai megközelítésű mozgásterápiát tanuljak, hogy még inkább tudjak segíteni ezeknek a gyermekeknek a nehézségeikben. 

A Lelki Egészségvédő Alapítvány által szervezett Szenzoros Integrációs terápiás képzést sajátítottam el, közismertebb nevén Ayres terápiát.

Így egyre több kisgyermeknek tudtam megoldani problémáit. Játék közben szívesen kipróbálták egyre inkább azokat az eszközöket is, melyek eleinte rémísztőek  voltak számukra, mert egyensúlyi rendszerük nagyon éretlen volt. A szorongó gyermekek kinyíltak, bátrabbak lettek, a kényszeres ( repetatív tevékenységekhez ragaszkodó) gyermekek tünetei enyhültek, később akár meg is szűntek a terápia hatására.

Mivel időnként találkoztam olyan gyerkőcökkel, akik nagyon ellenálltak mindenféle mozgással járó feladatnak, még akkor is, ha ezt játékosan tettük volna, tovább képeztem magam és elvégeztem a tervezett szenzoros integrációs tréninget is ( TSMT terápia). Úgy éreztem, hogy így még komplexebben látom a gyermekek problémáit, nehézségeit és jobban tudom Őket segíteni.

Sok figyelemzavarral küzdő, ADHD-s, hypermotilis kisgyermekek is járnak hozzám, akik szeretnének jól viselkedni, vagy tanulni, megfelelni az iskolában, de képtelenek rá, mivel az idegrendszerük kéreg alatti struktúrái még éretlenek. Mozgásterápiáinkban és társasjátékomnak ennek megsegítése a cél, mert az éretlen idegrendszerű gyermek sokkal fáradékonyabb. Sokat kompenzál hiszen, szeretne Ő figyelni, de minden elvonja a fókuszát, egy óra ketyegése a falon, egy repülőgép, ami épp elszállt az épület felett, vagy a padtársak mozgása, de akár a távolból egy behallatszó mentőautó szirénázása. Nekik minden inger egyforma erősségű, nem képes az agy a lényegkiemelésre, szelektálásra, az ide nem illő ( nem fontos) hangok „ elnyomására”.

Gyógytestnevelő és TSMT terapeutaként célom volt egy olyan játék fejlesztése, ahol a figyelem, a reakcióidő-gyorsaság és a logikai gondolkodás fejlesztése nagymozgások közben, egyre nehezedő mozgáskoordinációt igénylő gyakorlatok közben történik.

Az érzékleteink legjobb összerendezője a mozgás, mivel koordinált mozgások közben „dolgozik” leginkább a szenzoros integráció (érzékletek összerendezése).

Mivel megtapasztaltam, hogy vannak gyerekek, akik nehezebben vehetők rá, hogy célzottan mozogjanak, ám ha ezt játékosan, kreatívan, örömteli módon tapasztalják meg, szívesebben vesznek részt benne, így ismerik meg jobban önmagunkat és a világ működését. Így „észrevétlenül” fejlődhetnek!

A fejlesztő munka 8 évig tartott, folyamatosan változott, egyre izgalmasabb szabályrendszerrel bővült. 2013.-ban pedig megkapta a fejlesztő játék besorolást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától . A Szivárványpeca képességfejlesztő tásasjáték jelenlegi továbbfejlesztett változatát 2018-ban nyerte el. A játék bővült egy IQ kockával ( saját ipari tervezőművészeti alkotás Kárpátiné Löki Márta nyilvántartási szám: 004982) A kockák élelmiszerbiztonsági fröccsöntött műanyagból készülnek azóta a gyermekek biztonsága érdekében. A mágneses tappancsok továbbfejlesztése is megtörtént azzal, hogy nem közvetlenül érintkezik a gyermekek kezeivel.

Magyarországon , főként Pest Megyében használják óvodákban a társasjátékot ,ahol a gyerekek szívesen játszanak vele.

Kutatások igazolják, hogy amikor játszunk, nehéz kihívásokat több optimizmussal, kreativitással, nagyobb elszántsággal oldunk meg. Hajlamosabbak vagyunk a társas kapcsolatok építésére. Ezt a nyitottságot könnyedén lehet használni más terápiák kapcsán, így lehet ez a játék az első lépcső a fejlesztést igénylő gyermekeknél vagy akár felnőtteknél, idősebbeknél is. Afáziás betegeknél( idős felnőtteknél) is sikerrel alkalmazza nagyon sok logopédus.

A játék úgynevezett „ parti „ játékként is jól szerepelt már Szilveszteri bulikban, ahol vicces ötleteket találtak ki a részt vevők, mi lesz a „ büntije” annak, aki veszít.